FOLKOPERA 2000
Jézus születésének 2OOO. évfordulóján azt üzenem a magyarságnak, hogy csak az Ő igazságának segítségével, erejével emelkedhet ki a nehéz helyzetből. Ezért készült a Jézus születése.”
Az ősbemutató Egerben volt, mert Dobó István vitézei a döntő ütközetben Jézus nevét kiáltozták. Ekkor a már alaposan megleckéztetett törökök eldobálták fegyvereiket, mondván: A magyarok mellett Isten harcol. Isten ellen ki küzd?
Isteni segítséget is látok abban, hogy az ördögi cselszövések gyűrűjéből azon az ösvényen sikerült kijutnom, amelyen ifj. Csoóri Sándorral találkoztam. Ennek a találkozásnak, ennek a barátságnak köszönhető az első magyar folk-opera.
„1995 nyarán határoztam el, hogy Jézus születéséről operát írok. Operát, amely a magyar nép gyönyörű zenéjére épül. Jézus születéséről előttem senki nem készített ilyen jellegű művet. Olyan társat kerestem zeneszerzőnek, aki a magyar zene tisztaságát oly alázattal őrzi, jeleníti meg, mint Jézus az igazságot.
Üröm 2000 G. Nagy Ilián
SZEREPLŐK:
Mária-MÁRCZI ANNA,
Gábriel-SEBŐ FERENC,
Heródes-RUDÁN JOE
Gáspár-HUZELLA PÉTER,
Rakel-FÁBIÁN ÉVA,
Áron-BERECZ ANDRÁS
Hanna-MAROSI JULIANNA,
Kidinnu, Menyhért-Ifj. CSOÓRI SÁNDOR,
Boldizsár-G. NAGY ILIÁN,
Ezdrás-STUBER GYÖRGY,
Banka-HAVASRÉTI PÁL,
Pakul -VLADÁR KÁROLY,
II. Mariamné- BAKÓ KATA,
római bíró-BOB COHEN,
Ármány-KISS FERENC,
Alexander-ÖKRÖS CSABA,
ARISZTOBULOSZ-ifjabb CSOÓRI SÁNDOR
Tiron-CSEPREGI GÉZA,
hírnök-NAGY BALÁZS,
borbély-MOLNÁR MIKLÓS,
pásztorok- LÁNYI GYÖRGY, VLADÁR KÁROLY,
AZ ÜRÖMI NŐI KÓRUS,
AZ ÜRÖMI ÖRÖM NÉPTÁNCMŰHELY
MŰVÉSZETI VEZETŐ: BEKE SÁNDOR
ZENEI RENDEZŐK: SEBŐ FERENC, G. NAGY ILIÁN
KOREOGRÁFUS: TOKAI TIBOR
HANGMÉRNÖK: CSEPREGI GÉZA
Játszik az Ifjú MUZSIKÁS, az ÖKRÖS, a TÉKA és az egri GAJDOS együttes,
JUHÁSZ ZOLTÁN furulyás, BALOGH KÁLMÁN cimbalom,
HALMOS ATTILA hegedű, SZERÉNYI BÉLA tekerő, ROMHÁTI KRISZTIÁN tekerő,
ISTVÁNFI BALÁZS, KOZÁK JÓZSEF, ADORJÁN ISTVÁN dudások
Énekek az első felvonásból:
2000 éve
Mária dala
Heródes a tükör előtt
Heródes és a nagytanács
NYITÁNY
Genezis
(Csönd. Sötétség)
ISTEN HÍRNÖKE :
Kezdetben vala az Ige,
és az Ige vala az Istennél,
és az Isten vala az Ige.
(Az égből leküldetik a zene. Hegedűk lassú játéka. Ritka magyar.)
NŐI KÓRUS:
Mindenható Isten!
Élet magvetője,
teremtő akarat!
Eget, földet adó,
Élet vizét adó,
rejtelmes akarat.
A sötétség ellen
lélekvirágzással
teremtett ragyogást,
Vitéz fényességet,
elsőszülött csodát:
és lett világosság!
Miképp a Lélek anyagba szállt,
a Fény virágba, gyümölcsbe.
Így lett a Fény ízzé: földben,
vízben csókban idelenn.
Miképp a lélek anyagba szállt,
a Fény virágba, gyümölcsbe.
Így lett a gondolat, az értelem,
Isten és ember összekötője.
Ez az emlék bennem,
léleknek hívása,
ez az ősi szerelem :
Ősszülőim őrizője,
Fénynek, Földnek igézője,
Istenes nyelvemen!
(Zene: a Szivárvány havasán dallamának variációja.)
GÁBRIEL HANGJA :
Kétezer éve, kétezer éve,
az Igazság megszületett.
Kétezer éve, kétezer éve,
az emberfia megszületett.
Jött jövendölés útján
hírnök-csillaga.
Miképp a mennyben,
úgy a földön is,
ím eljöve a Fény:
égi tudás földi Ura,
égi tudás földi Ura!
Azóta tart a küzdelem,
Igazság jussa a kereszt.
Ó jaj az igazaknak,
igazság jussa a kereszt!
ELSŐ JELENET:
(Galilea. Templom előtere és udvara. Reggel van. Lányok jönnek elő, színpompás ruhákban. Mária kilép a kapun hófehér, fehér hímzésű ruhában. Hanna a nevelője jön mögötte. Mária köszönti a reggelt., majd Hanna és a lányok elbúcsúztatják őt.)
MÁRIA:
Jó reggelt, Napocska!
Sötétűző, fényhozó,
király csillagocska!
Virágnyitó, varázsló,
égi szép dalia!
Fény-palástod emeld
szép mezőink fölé!
Fényességed emeld
tekintetünk fölé!
Mert Te vagy az Élet!
Te vagy az áldás!
Nélküled nincs semmi,
csak sötétség!
Isten fényessége:
Él, Éli, Élet!
Te vagy az Úr,
legyőzted a sötétséget!
NŐI KÓRUS:
Isten fényessége:
Él, Éli, Élet!
Te vagy az Úr,
legyőzted a sötétséget!
MÁRIA:
Jó reggelt Napocska,
király csillagocska,
jegyben járó Földünk
aranyarcú Ura!
HANNA:
Időd itt lejárt tündér Mária,
mint folyó, ha tengerhez közelít,
indulj Isten rendelése szerint,
Utadon égi tudás eligazít.
Átadtam földnek-mennyégnek titkait.
Istenünknek külön is köszönöm,
hogy téged én nevelhettelek!
Köszönöm azt is, hogy így rendeltetett!
MÁRIA:
Itt nőttem fel a szüzek templomában,
édes szüleim fogadalma szerint.
Oly gyorsan telt itt az idő,
három napnak tűnt egy esztendő.
HANNA:
Az Öröklétben az életet keresd,
és az életben az öröklétet!
A lelkiismeret szavára hallgass,
az igaz utat el nem véted!
HANNA és a kórus:
A mindenség zengő egységében,
úgy neveltünk tanítottunk téged,
hogy tudd, testünknek anyja a föld,
s Istenhez hasonlatos a lélek.
Onnan fakad az isteni szózat,
a lélek: az igazság otthona.
Istenedet mindig ott keressed,
ott van, ott rejtekezik a csoda.
(zene, a lányok táncolnak Máriával és Hannával együtt. Megjelenik Gábriel sötétbarna utazó köntösben. A táncosok lelassulnak, majd egyedül hagyják Máriát. Gábriel leveti magáról a köntöst, s gyönyörű, ékes, aranyos viseletben megszólal.)
GÁBRIEL:
Éli városából jöttem, az élő Isten küldöttje.
Isten országából jöttem
titkosan, mert titkot hoztam néked Mária!
Én Gábriel.
Éli földi hona üzen: várakozásunk ím letelt.
Eljött az idő! Eljött a készülődés vége!
Végre eljött a várakozás fényes teljessége!
Eljött az idő!
MÁRIA:
Hallgatlak atyám,
ahogy fényre figyelnek a sarjadó rügyek.
Hallgatlak atyám, mint tisztás hímes patakot.
Hallgatlak, hallgatlak, és hallgatok!
GABRIEL: (két kezét felemelve)
Éltem legboldogabb útja,
hogy hozzád jönnöm megadatott,
feltárni titkok titkát,
Isten üzenetét, mi rám bízatott.
A Mindenható megmutatta
Ég Könyvében, hol csillagaid vannak,
Te vagy a földre szállt szűzi Hajnalcsillag!
MÁRIA:
Hallgatlak atyám,
ahogy fényre figyelnek sarjadó rügyek.
Hallgatlak atyám, mint tisztás hímes patakot.
Hallgatlak, hallgatlak, és hallgatok!
GÁBRIEL:
Új fényt hozó Isten Fiú tebenned fogan.
Benned éled a fény fia, égi tudás földi Ura!
Isten ígérete szerint, kilenc holdforduló után,
MÁRIA:
De Atyám! Én férfit nem ismerek!
GÁBRIEL:
Újhold sarlója fénylik a Hajnalcsillag lábai alatt!
A Szentlélek sugárzik rád, magához ölel!
Mire ideér a messzi Párduc csillag,
Boldog asszony leszel.
(zene)
MÁRIA:
Én Uram, Istenem,
mi történik velem?
A rég várt Istenfiú
édesanyja leszek?!
GÁBRIEL
Ég áldjon Mária:
titkunkról ne szólj!
Ég áldjon Mária!
A Mennyei asszonya,
menyasszonya!
MÁRIA:
(és női kórus)
Ó, Világ Világossága!
Világ Világa!
Ó Uram!
Ó Világ Világossága!
Világ Világa!
Ó Uram!
Ó Világ Világossága!
Világ Világa!
Ó Uram!
MÁSODIK JELENET
(Szebaszte város palotája Szamáriában. Heródes évekkel ezelőtt kivégeztette Mariamné nevű feleségét hűtlenség ürügyével. Mariamnétől származó két fiát Rómában neveltette.
Most bírói tanácsot hívott össze, mert saját rokonai a fiúkat azzal vádolták meg , hogy egy vadászaton balesetet színlelve meg akarják ölni. Itt van a római császár által küldött bíró is.
A jelent elején Heródes külön teremben öltözködik a tükör előtt egyedül.)
HERÓDES:
Csak kétféle lény él a földön : a vad és a vadász.
Én vagyok, aki gyilkol, aki öl, nem az akit ölnek!
Az vagyok, aki gyilkol, aki öl, nem az, akit ölnek!
Én vagyok Heródes!
Királyságomat megvettem,
pénzem meggyőzte Rómát.
Negyvenöt főtanácsost megölettem,
országom retteg tőlem.
Hódolnak az újak,
úgy szavaznak, ahogy akarom,
a nép nevében.
Hazudnak, hazudnak,
ahogy én akarom,
a népnek a nép nevében!
Ha kell megsiratok bárkit,
álarcom alatt is álarc lapul!
Egyik zsebemben pénz,
másik zsebemben kés,
de a kezem tiszta, hóhér akad bőven.
Úr vagyok! Úr! Földi hatalom ura.
Papolhatnak nekem a papok.
Én vagyok Heródes!
Az az igazság, amit én akarok,
amit én akarok!
(Bevonul a teremőrök élén Heródes. Ahogy megy a sorok között sokan felállnak tapsolnak. Leül a trónra, két kézzel integet, majd csendre inti az ünneplőket)
HERÓDES:
Mindenki tudja uraim, miért vagyunk ma itt.
Felségárulással vádolják fiaimat, Heródes fiait.
A vád, hogy egy vadászaton engem eltesznek láb alól,
balesetet színlelve, engem eltesznek láb alól.
Vezessétek be őket!
(a katonák bevezetik a megláncolt fiúkat. Tiron a katonák parancsnoka megszólal )
TIRON:
Itt vannak király fiaid.
Bocsáss meg, hogy megszólalok!
Ismerem őket jól, tudom ártatlanok.
HERÓDES:
Elég, elég! Te nem bíró, te katona vagy.
Tiron! Csend legyen!
BANKA:
Királyunk! Királyunk! Felséges királyunk!
Azért kérek szót, mert nem rég jártál nálunk.
Köszönjük, hogy emelted ünnepünk fényét!
Hódolt minden nép!
Mondom, hogy mindenki tudja,
tömegek vártak mindenütt!
TANÁCSOSOK:
Úgy van ! Úgy van!
BANKA:
Királyunk, királyunk! Felséges királyunk!
Te vagy a mi egyetlen vezérünk.
Nekünk senki más nem kell!
Aki ellened szól, ellenségünk.
Nekünk senki más nem kell!
TANÁCSOSOK:(felállva ütemesen tapsolnak)
felállva ütemesen tapsolnak)
Éljen Heródes! Éljen Heródes!
(Heródes leinti őket)
PAKUL:
Féléve nálunk is jártál. Nem feledjük soha azt a napot.
Kérünk, jöjj el újra! Hallgatnánk fennkölt szónoklatod!
Mikor a városunkba jöttél, az volt az igazi ünnep!
Hogy a népért fáradozol tudja ezt mindenki, ó nagy úr.
TANÁCSOSOK:
Úgy van! Úgy van! Éljen Heródes!
(ütemes taps, ünneplés,)
HERÓDES:
Köszönöm! Köszönöm!
Tudjátok barátaim, mennyit dolgozom,
hogy felvirágozzon itt minden.
Betegnek lenni sincs időm.
Mennyit fáradozom ingyen értetek!
Most saját fiaim szövetkeznek ellenem?!
Úgy döntöttem, hogy magam törvénykezem.
Ki ellenem tör bűnhődjön,
még ha tulajdon fiam is!
BANKA:
Milyen igaz! Milyen bölcs király!
Hogy maga dönt saját fiai felett!
Milyen nagyszerű, milyen zseniális!
HERÓDES:
De mégse!
Mivel anyjuk fölött én mondtam ítéletet,
mert megcsalt, becsapott,
úgy döntöttem, a császárhoz fordulok.
Törjön pálcát Róma felettük, ha bűnösök!
BANKA:
Milyen igaz! Milyen bölcs király!
Hogy Róma döntsön saját fiai felett!
Milyen nagyszerű, milyen zseniális!
HERÓDES:
Tiétek a szó, fiaim!
Halljam, ítélet előtt, mi utolsó szavatok!
ARISZTOBULOSZ:
Mit ér itt a tiszta beszéd,
kit érdekel az igazság,
hajbókolnak a pénzedért,
kit érdekel az igazság?
Megvádolták anyánkat is,
beárnyékol már a halál.
elveszejtenél minket is,
lelked ura lett a halál.
ALEXANDER:
De életedre mi nem törünk?
Apánk vagy vétkeiddel is.
Életedre mi nem törünk.
Apánk vagy vétkeiddel is.
EGYÜTT:
Mit ér itt a tiszta beszéd,
kit érdekel az igazság,
milyen világ az, ahol
apa ítéli el fiát?
HERÓDES:
Itt van Róma bírája, hát döntsön ő!
RÓMAI BÍRÓ:
Én nem lennék olyan szigorú
sok itt a szóbeszéd, sok a jóakaró,
én nem lennék olyan szigorú!
Trónod biztos lábakon áll,
katonád, aranyad van bőven.
Hű vagy császárunkhoz,
trónod biztos lábakon áll.
Légy nagylelkű, dicsérnek érte!
Száműzd őket, talán egy évre.
Légy nagylelkű, dicsérnek érte!
(Heródes tűnődik, zene )
.
PAKUL:
Uram! A borbélyod akar vallani.
(a borbélyt belökik az ajtón, csönd )
BORBÉLY:
Azt akarták, azt akarták, a fiaid.
Arra akartak, arra akartak, kényszeríteni,
mikor borotvállak, vágjam el a torkodat.
(Heródes fölugrik a trónról)
HERÓDES:
Halál! Halál! Halál! Halál!
TANÁCSOSOK:
Halál! Halál! Halál! Halál!
HERÓDES:
Döntsön a nagytanács, a bírói nagy tanács!
Döntsetek Urak! Ne késlekedjünk! Döntsetek!
(nem mindenki emeli fel a kezét)
HERÓDES:
Egyhangú szavazást akarok!
Egyhangú szavazást akarok!
Ez tűrhetetlen! Szavazzatok újra!
Szavazzatok!
(mindenki felemeli a kezét, Heródes pálcát tart maga elé, hogy eltörje)
TIRON:
Várj Uram! Kegyelmezz király!
A fiaid nem vétkesek!
Katonáim is tisztelik őket,
udvarodban e két fiú,
tudod te is a legnemesebb!
Nézz a hízelgőkre! Tenyerüket dörzsölgetik.
Azt lesik, mikor léphetnek helyedre, azt lesi mind.
HERÓDES:
Katonáid fiaimmal tartanak?!
Hát tartsanak velük a halálba is! S te az élükön!
(kis szünet)
A borbélyt is vigyétek!
(dobok szólnak, katonák rohannak be lefogják a fiúkat,
Tiront. Elvezetik őket, a borbélyt is melléjük lökik. Heródes kivonul.)
.
Itt vége az első felvonásnak. A második felvonás szövege sem, sem zenéje még nincs feltéve ide.