Ádám István
Nekem készítette Putz Kata, kazetta és lemezborító tervezőnk az “Icsán az égi szobában hegedül” című faliképet.
Eredetiben igen megkapó az üveg alatt lévő szárított virág megelevenedő hatásától. A másik képet Halmos
Bélától kaptam, aki megörökített bennünket együtt 1974-ben. Akkoriban székies viseletben jártam itthon is.
Családomban a leggyakrabban hallgatott zenész.
1989-tol tíz évig csak ot és két fia játékát hallgattuk, mert, felfedeztük benne a magyar szabad játékmódot, ami manapság a népzenében maradt meg. Az Icsán zenéjét mindig tudom hallgatni, nem unom meg.
Meggyőződésem, hogy a zene is egy nyelv, amit, úgy kell tanulni, mint az anyanyelvet: állandó
hallgatással, és próbálgatással. Ha csak egész halkan, alig hallhatóan mint háttérzene szól, akkor is jó a
hatása, mert a zene észrevétlenül hat a rezgéseivel
Az 1969-s hangos széki táncfilm szereplői: Ádám István és a két fia, mellettük áll Szabó Varga György és
széki táncosok.
- Sohase vétettem Szeben városának
Alex Player - Audio player for Wordpress
…,énekel Szabó Varga György.
- Le is szállnak, fel is szállnak a fecskék
…csárdás és magyar, énekel Márk József.
A felvételeket köszönhetjük a tökéletes zeneiséget sugárzó Icsán bandának, a táltoshangú énekeseknek és a gyűjtőknek, Kallós Zoltánnak, Martin Györgynek és Sztanó Pálnak.
1973 április 6-án a kontrás Pityu bácsi házában készítettem ezeket a felvételeket. A Fonó Budai Zeneház kiadásában az Ádám István lemezére ez a hat felvétel került. A lemez megvalósításában, régi tanítványom Lányi Gyuri a megszállott Icsán kedvelő munkálkodott.
- Verbunk és sűrű és ritka tempó
- Magyar
- Lassúk
- Lassú
- Lassú és csárdás
- Sűrű és ritka tempó
- Csárdás és magyar tánccal
Három zene ami a lemezről lemaradt:
- egy jó magyar
- két jó lassú
- és az a nóta amivel bomlik a lakodalom
Régebben a zenészek a lakodalmi tisztes vendégeket evvel a dallammal kísérték ki a kapuig, és gyakori volt még ekkor eljátszani az aradi tizenhárom nótáját is. El is magyarázzák naiv kérdésemre a dalról tudottakat.
Amikor tanultam Pityu bácsitól kontrázni lefényképeztem a vonófogást, a kontratartást, de még az akkordok fogását is.
Ő bélhúron játszott, a régi szokás szerint, de középen fém húrt használva. Ez a bélhúron játszás egy fémhúrral merész játék, mert a bél húr érzékeny, hangolékony, de a zengése sokkal melegebb, sokkal zeneibb, mint a fémhúroké.
Az 1978-as Élő Népzene sorozatán evvel a kontrával zenéltem, bélhúrral és fémhúrral. Most a vonójával együtt a szobám falát díszíti, emlékeztetve mindig a nagy mesteremre Pityu bácsira.